Így előzd meg, hogy agresszívvá váljon a gyermeked a karanténban
A koronavírus terjedése következtében hétfőn bezártak az iskolák/óvodák, a diákok és a pedagógusok pedig digitális munkarendre állnak át. Egyre több vállalat dönt úgy felelősségteljesen, hogy otthoni munkavégzést tesz lehetővé alkalmazottai számára. A bezártság azonban számos konfliktust generálhat. Eljött az ideje, hogy valóban odafigyeljünk egymásra, így ugyanis lehetőségünk lesz minél gyorsabban kikerülni a kellemetlen helyzetekből.
A félelem nem egy rossz dolog, sőt, igazából egy nagyon hasznos érzés. Arra késztet minket, hogy átgondoljuk a lehetőségeinket, a következő lépéseket és a teendőket. Ez az érzés az, ami miatt igazából túl tudunk élni. Az otthoni munkavégzésre és tanulásra való átállás, valamint a bezártság is megköveteli, hogy felkészüljünk minden eshetőségre, de leginkább az otthoni konfliktusok megelőzésére és kezelésére.
A gyerekek látják, érzik, hallják, hogy mi történik körülöttük a világban és szűkebb környezetükben. Testközelből tapasztalják meg a változást, ez pedig megrémisztheti őket. Egy ideig gyűjtik a feszültséget, aztán kiadják magukból hiszti, dobálás, csapkodás, köpködés formájában. Furcsán hangzik, de ez jó. Ki kell jönnie, fel kell, hogy tudjanak szabadulni. A következő időszakban a gyerekek agresszívvá válhatnak a szülőkkel és a testvéreivel szemben is.
Van azonban néhány módszer, aminek a segítségével a feszültségek, ezáltal pedig a konfliktusok is csökkenthetők.
1. Adjunk pár napot magunknak, hogy kialakítsuk a napirendet. A gyerekek ettől biztonságban fogják érezni magukat és csökkenni fog a hisztik száma.
2. Naponta két-három alkalommal teremtsünk lehetőséget a gyermek számára a mozgásra. Ha van teraszunk, udvarunk, tornázzunk ott együtt, ha erre nincs lehetőség, tárjuk ki a nappali ablakát, hogy bejöjjön a friss levegő és mozogjunk a szőnyegen.
3. A napirendünkben határozzunk meg olyan idősávokat, amikor csak a gyermekre koncentrálunk. Ekkor ne vegyük fel a telefont, ne nézzünk híreket. Vonjuk be az otthoni feladatok elvégzésébe, a takarításba vagy éppen a főzésbe.
4. A tanuló- és munkaidőben lehetőség szerint szeparáljuk el magunkat külön szobákba. Jelöljük ki a home office és a home school területeit, ahol kizárólag a munkavégzés illetve a tanulás zajlik. Lehetőség szerint az étkezőasztalon ne dolgozzunk, azt hagyjuk meg a közös ebéd és vacsora színterének.
5. Természetesen nem leszünk mindig nyugodtak és a gyermekeinkből is előtörhet a feszültség akár naponta több alkalommal is. Vegyük észre ennek az első jeleit, szakítsuk meg tevékenységünket 10-15 percre és tereljük el a figyelmüket. Muzsikáljunk, énekeljünk, táncoljunk egy kicsit, vagy meditáljunk és alkalmazzunk légzéstechnikát. Vegyük figyelembe egyéni igényeiket is: az egykék ebben az időszakban jobban igényelik majd a közös játékot, a testvéreknél pedig a magánszféra kaphat nagyobb hangsúlyt.
6. Ha már meg van a konfliktus, kezeljük higgadtan, ugyanakkor hagyjuk, hogy levezessék feszültségeiket.
7. Legyünk következetesek és példamutatók. Ne várjunk el olyat, amit mi magunk, szülőkként sem tudunk megtenni. Ha mi rendben vagyunk, a gyerek is rendben lesz.
Kovács Ildikó, önvédelmi szakértő
A félelem nem egy rossz dolog, sőt, igazából egy nagyon hasznos érzés. Arra késztet minket, hogy átgondoljuk a lehetőségeinket, a következő lépéseket és a teendőket. Ez az érzés az, ami miatt igazából túl tudunk élni. Az otthoni munkavégzésre és tanulásra való átállás, valamint a bezártság is megköveteli, hogy felkészüljünk minden eshetőségre, de leginkább az otthoni konfliktusok megelőzésére és kezelésére.
A gyerekek látják, érzik, hallják, hogy mi történik körülöttük a világban és szűkebb környezetükben. Testközelből tapasztalják meg a változást, ez pedig megrémisztheti őket. Egy ideig gyűjtik a feszültséget, aztán kiadják magukból hiszti, dobálás, csapkodás, köpködés formájában. Furcsán hangzik, de ez jó. Ki kell jönnie, fel kell, hogy tudjanak szabadulni. A következő időszakban a gyerekek agresszívvá válhatnak a szülőkkel és a testvéreivel szemben is.
Van azonban néhány módszer, aminek a segítségével a feszültségek, ezáltal pedig a konfliktusok is csökkenthetők.
1. Adjunk pár napot magunknak, hogy kialakítsuk a napirendet. A gyerekek ettől biztonságban fogják érezni magukat és csökkenni fog a hisztik száma.
2. Naponta két-három alkalommal teremtsünk lehetőséget a gyermek számára a mozgásra. Ha van teraszunk, udvarunk, tornázzunk ott együtt, ha erre nincs lehetőség, tárjuk ki a nappali ablakát, hogy bejöjjön a friss levegő és mozogjunk a szőnyegen.
3. A napirendünkben határozzunk meg olyan idősávokat, amikor csak a gyermekre koncentrálunk. Ekkor ne vegyük fel a telefont, ne nézzünk híreket. Vonjuk be az otthoni feladatok elvégzésébe, a takarításba vagy éppen a főzésbe.
4. A tanuló- és munkaidőben lehetőség szerint szeparáljuk el magunkat külön szobákba. Jelöljük ki a home office és a home school területeit, ahol kizárólag a munkavégzés illetve a tanulás zajlik. Lehetőség szerint az étkezőasztalon ne dolgozzunk, azt hagyjuk meg a közös ebéd és vacsora színterének.
5. Természetesen nem leszünk mindig nyugodtak és a gyermekeinkből is előtörhet a feszültség akár naponta több alkalommal is. Vegyük észre ennek az első jeleit, szakítsuk meg tevékenységünket 10-15 percre és tereljük el a figyelmüket. Muzsikáljunk, énekeljünk, táncoljunk egy kicsit, vagy meditáljunk és alkalmazzunk légzéstechnikát. Vegyük figyelembe egyéni igényeiket is: az egykék ebben az időszakban jobban igényelik majd a közös játékot, a testvéreknél pedig a magánszféra kaphat nagyobb hangsúlyt.
6. Ha már meg van a konfliktus, kezeljük higgadtan, ugyanakkor hagyjuk, hogy levezessék feszültségeiket.
7. Legyünk következetesek és példamutatók. Ne várjunk el olyat, amit mi magunk, szülőkként sem tudunk megtenni. Ha mi rendben vagyunk, a gyerek is rendben lesz.
Kovács Ildikó, önvédelmi szakértő
- Megosztás:
Hozzászólások